Căutare

Az emberi jogok helyzetének mérlege 2008-ban című kerekasztal-beszélgetésen kifejtették, a roma tanulók legsúlyosabb szegregációja azokban az intézményekben érhető tetten, ahol külön osztályba járatják a roma diákokat.

A tanulmányban felmért 77 iskola 63 százalékában tapasztalták a kirekesztésnek ezt a formáját. A tanügyminisztérium adatai szerint jelenleg 171 szegregációs esetet tartanak nyilván, ebből 46 tartozik a fent említettek közé.

A roma szervezet képviselői tegnap elmondták, a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a roma iskolák 18 százalékában nincs ivóvíz, 57 százalékában nincs központi fűtés, 87 százalékában nem biztosítanak orvosi ellátást és ingázási lehetőséget az oktatás ideje alatt.

Romániában hivatalosan csak 2004-ben ismerték el az iskolai szegregációt mint a diszkrimináció egyik formáját, viszont csak 2007-ben adott ki a minisztérium egy olyan rendeletet, amely megtiltja első osztálytól ötödikig a romák számára fenntartott speciális osztályok létrehozását.

„A szegregációt addig nem lehet megszüntetni, amíg nem teszik Romániában kötelezővé a beiskoláztatás előtti képzést a gyerekek számára” – mutatott rá Liliana Preoteasa oktatási államtitkár. Hozzátette, a testi fogyatékkal élők oktatási szegregációja is nagy probléma, hiszen elenyésző azoknak az iskoláknak a száma, amelyek megfelelőn fel vannak szerelve ezen tanulók befogadására.

A fogyatékkal élők diszkriminációjában élen jár Románia, mutattak rá a bukaresti rendezvényen

A kisebbségi törvény megoldást hozhatna

A kisebbségi törvénytervezet életbeléptetése minden etnikai közösség számára előnyös lenne, beleértve a romákat is, mondta el kérdésünkre Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja.

„A tervezet, mely teret biztosít a kulturális autonómiának, lehetővé tenné, hogy a romák megfelelően tudják képviselni kultúrájukat, hogy külön múzeumban tudják bemutatni azt, és saját tankönyvük legyen” – fejtette ki Haller. Úgy véli, mindez hozzájárulna a romák ellen irányuló diszkrimináció enyhítéséhez.

Rugalmas törvény és politikai akarat kell

Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke nagy hibának tartja, hogy évekkel ezelőtt megszüntették a kisebbségi minisztériumot, holott egy olyan országban, ahol a lakosság egynegyede nemzeti kisebbség, szükség volna erre.

Többször is felemeltük a szavunkat, hogy egy ilyen törvény annyira rugalmas kell legyen, hogy az olyan kisebbségek érdekei mellett, mint a magyarság, a romák érdekeit, szociális nehézségeit, de az egészen kis létszámú kisebbségek érdekeit is felvállalja.

Ezért egy innovatív törvényre volna szükségünk, ami remélem, hogy az elkövetkezendő időben létre is jön” – mondta a PEL társelnöke, aki úgy véli, ehhez elsősorban politikai akarat szükséges. A Pro Europa Liga egyébként tegnap kerekasztal-beszélgetéssel csatlakozott Marosvásárhelyen az emberi jogok világnapjára szervezett rendezvényekhez.

Leginkább etnikai problémákkal, a romákat ért diszkriminációval, a hivatalok visszaéléseivel, illetve a magántulajdon-sértés eseteivel keresték meg az emberi jogi irodáját, emelte ki értékelőjében Smaranda Enache.